Nem kevésszer okoz problémát az arab országok csoportként való kezelése. Hol is húzódik valójában az arab világ határa? Könnyű ezt a kérdést megválaszolni? A cikk és a benne található animáció segítségével bizonyára könnyebb lesz!
Az arab országok Észak-Afrika és a Közel-Kelet területén találhatóak. Összetartozásukat a közös nyelv (az arab) használata teszi nyilvánvalóvá. Az iszlám szintén fontos, az országhatárokon átívelő kapcsolatrendszert eredményez, de ez már nem csak az arab országokat érinti. Hiszen muszlim vallásúak a törökök, a perzsák, az indonézek, de a malájok és az indiaiak egy része is, nem beszélve az Európában élő bosnyákokról és albánokról. Hogy még bonyolultabb legyen a kép, természetesen az arabok között is vannak más vallásúak: keresztények, baháik és olyanok is, akik nem hisznek semmiféle vallásban, tehát ateisták.
A leggyakoribb tévedés, hogy Iránt, esetleg Afganisztánt és Pakisztánt is arab országnak tekintik. Ez valóban súlyos hiba, hisz Irán területén perzsák élnek, akiknek természetesen nyelvük is teljesen más. Afganisztánban és Pakisztánba pedig több, különféle nem arab népcsoport él.
Ennélfogva az arab világ határát az irak-iráni határ szinte egyértelműen kijelöli. Azért csak "szinte", mert csekély számú nemzeti kisebbségként Iránban is élnek arabok, és az arab kultúra hatással van (és volt) Iránra is.
Északon a népek közötti "láthatatlan" határ talán még egyértelműbb: Törökország, igaz a vallás közös, nem tartozik az arab országok közé, a Földközi-tenger pedig egyértelműen elválasztja arab Észak-Afrikát Európától. Érdekességképpen azonban meg kell említeni, hogy a Magyarországgal közösen az Európai Unióba lépő kis szigetállam, Málta lakosainak nyelve az arabhoz igen közel áll, bizonyítva ezzel a középkori arab befolyás jelentőségét a Földközi-tenger medencéjében.
Izrael az arab világba ékelődik, a területén élő palesztinok pedig szintén arabok. A béketárgyalások révén létrejött Palesztin Önkormányzat egy Izraeltől független, új arab állam alapjait teremtheti meg.
Az óceánok által határolt nyugati és déli területek, egyértelművé teszik számunkra az arab világ határait: az Indiai-óceán délen, az Atlanti-óceán pedig nyugaton távoli kultúrákat választ el egymástól.
A határok meghúzása Afrikában a legbonyolultabb. Itt szárazföldi kapcsolat van az arab és nem arab (fekete-afrikai) népek között. A Szahara ugyan komoly természetes gátat szabott a középkori arab terjeszkedésnek, de a karavánutak mentén mégis eljutottak távolabbi területekre is. Több, nem tengerparti szaharai ország északi területein a lakosság túlnyomó részét az arabok alkotják (pl. Mali, Csád). Ezekben az országokban az arab hatás az egész ország területére kiterjed (pl. nyelvi, kulturális hatások), jóllehet a lakosság nagyobbik fele nem arab.
Különleges státusza van Szudánnak. Ezt az országot arab országnak tekintik, pedig a lakosság többsége itt sem arab. A politikai hatalom azonban az ő kezükben van, ráadásul a déli területeken élő fekete lakosság "arabizálására" a kormány komoly erőfeszítéseket tesz - nem mindig békés eszközökkel.
A Vörös-tenger mentén, a kietlen Szaharát elkerülve még a déli féltekén is megjelennek az arab kultúra hatásai. Bizonyos területek (Szomália, Comore-szk.) a középkor folyamán erőteljes arabizálódáson mentek keresztül, így annak ellenére, hogy a lakosság töredékét alkotják, gazdasági és kulturális hatásuk mégis jelentős.
Nem véletelen, hogy ezek az országok csatlakoztak az Arab Ligához is.
Legdélebbre, a déli féltekére is átnyúlva, azok a tipikus fekete-afrikai országok találhatóak, ahol a tengerparti területeken letelepedett arab lakosság hatása nem elhanyagolható, de az ország égészére nincs komoly befolyása. Ilyen országok közé tartozik Kenya és Tanzánia.
Végül fontos megemlíteni azokat az arab országokat, ahol a nemzeti kisebbségek aránya jelentős. A Szahara és az Atlasz területén a legfontosabb etnikai kissebbséget a berberek alkotják (Marokkó, Mauritánia, Algéria, Tunézia), a Közel-Keleten pedig a kurdok (Irak, Szíria).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése