Makacs bagósok
Az állam és a forgalmazók haszna
Minden ellenkező hiedelem dacára a dohánytermékek drágítása nem csökkenti hatékonyan a dohányosok számát. Legalábbis nem Franciaországban. Ezt ismerte be Roselyne Bachelot egészségügyi miniszter, aki szerint a L’Hexagone-ban 2005-2010 között közel két százalékkal növekedett a cigarettafogyasztás, noha a füstölnivalók ára évről évre emelkedik.
A statisztikai adatok tanúsága szerint több mint 14 millió francia rendszeresen vásárol dohányipari termékeket. A 15-75 év közötti korosztályban arányuk 5 év alatt 26,9 százalékról 28,7 százalékra növekedett. Ezen belül feltűnő a női dohányosok számának szaporodása - 23 százalékról 25,7 százalékra -, miközben a férfiaknál nincs jelentős módosulás (31 százalékról 31,7 százalékra).
Az Inpes (Nemzeti megelőzési és egészségnevelési intézet) legutóbbi felmérését idézve a miniszter asszony azzal magyarázta a cigaretta-áremeléseknél hangoztatott célkitűzéssel ellentétes eredményt, hogy abban „kettős hatás” érvényesül.
Egyrészt a dohányzásellenes propaganda, sőt a 2008. január 1-jétől minden közintézményben érvényes dohányzási tilalom dacára egyre több a nő a nikotinfüggők táborában, másrészt a világválság is belejátszik a kedvezőtlen tendenciába. A munkanélküliek 50 százaléka dohányos, s mivel a gazdasági krízis nyomán többen vesztették el állásukat, mint a korábbi években, a bizonytalan helyzet maga is növeli a kiszolgáltatott emberek dohányzási késztetését.
A miniszter asszony elégedetlenségének adott hangot, amiért a munkaügyi központ nem kezdeményezett aktív kampányt a munkanélküliek körében a dohányzás káros szokása ellen, a trafikosok figyelmét pedig a törvény betartására figyelmeztette, nevezetesen arra, hogy kiskorúaknak nem szolgálhatnak ki dohányárut. Bachelot szerint e téren sok kihágás tapasztalható.
Az egészségügyi tárca vezetője ezúttal is leszögezte, hogy továbbra is elszánt híve a cigarettaárak jelentős növelésének, mert szerinte ez tartja vissza a dohányosokat a túlzott fogyasztástól, de egyúttal leszögezte azt is, hogy a november 8-án hatályba lépő újabb 6 százalékos emelésen túl a közeljövőben nem drágulnak tovább a dohánytermékek.
November második hetétől egy doboz olcsó cigarettáért, legyen az Gauloise, JPS vagy Benson, az eddigi 5,10 euró helyett már 5,40-et kell kifizetnie a vásárlónak, a legdrágább márkákért, mint például a Marlboro, 5,90 eurót kérnek el. Az emelés mértékével egyébként a dohányzás ellen küzdő szervezetek nagyon elégedetlenek, ha rajtuk múlna, legalább 10 százalékot tennének rá a jelenlegi árra. Álláspontjuk szerint egyedül a drasztikus árnövelés térítheti jobb belátásra az egészségromboló szenvedélynek hódoló fogyasztókat.
Ez a feltevés viszont egyszer már látványos kudarcot vallott: 2003 januárja és 2004 januárja között - márkától függően - 30-40 százalékkal emelkedett a dohányneműk ára, s ez a 28 000 francia trafik forgalmában azonnal 25-35 százalékos csökkenést okozott.
Ez az arány azóta állandósulni látszik: a hivatalos értékesítési hálózatban forgalmazott dohányáru mennyisége valóban mintegy 30 százalékkal kevesebb, mint a fordulat évének tekinthető 2003 előtt (évi 80,5 milliárd db), a statisztikából eltűnt cigarettaszálak azonban nem számíthatók át a dohányzásnak hátat fordító egykori fogyasztókra.
Hamar kiderült: nem arról szól a történet, hogy a korábbi dohányosok mintegy harmada jobb belátásra tért, s egy csapásra megszabadult függőségétől. A francia cigarettaforgalmazók által elszenvedett veszteség a határon túli (belga, német, spanyol) települések trafikosainál komoly pluszbevételként jelentkezett: a francia „nikotinturisták” tömegesen és rendszeresen zarándokoltak át a határon, hogy 15-30 százalékkal olcsóbban jussanak hozzá heti cigarettaadagjukhoz.
A szélsőséges mértékű árdrágítás igen rövid idő alatt jelentősen felélénkítette a cigarettacsempészetet is . A francia trafikosok szövetségének számítása szerint a hirtelen bevezetett intézkedés előtt a hazai fogyasztók által elfüstölt cigarettamennyiség mintegy 2-3 százaléka volt csempészáru, utána viszont 22 százalékra ugrott az illegális forrásból, illetve internetről és külföldről beszerzett dohányfélék aránya, s ez szerintük az előző években sem változott lényegesen.
Bumerángként ütött vissza a 2004-es Raffarin-kormány büdzséjére is a végiggondolatlan döntés. A cigaretta-áremelésből származó jövedéki adó bevételét előzőleg mintegy 10 milliárd euróra árazta be a kormány, a zárszámadásnál azonban kiderült, hogy ebből alig 9 milliárdot sikerült realizálni. A jövedékiadó-bevételből kellett utólag kipótolni a trafikosok szövetsége és a beszállítók által benyújtott számlát is, miután az érintettek kompenzációt követeltek a kormánytól az elszenvedett bevételkiesés miatt. A nikotintermékek hasznán ugyanis ez a három fél osztozik: az állam 80%-ot, a trafikosok 8%-ot kasszíroznak be, a gyártók és az elosztók pedig a fennmaradó 12%-ot osztják el egymás között. (A dohányneműk jövedéki adójából az államkasszába befolyó bevétel egy részét az egészségbiztosítás költségeire fordítják.)
A kormány a balul elsült kísérlet tanulságait levonva 2004 után három évre befagyasztotta a dohánytermékek árát. Az újabb – ezúttal igen mérsékelt, mindössze 6%-os - emelésre csak 2007-ben került sor. Azóta évente ugyanilyen arányban nő a cigaretta ára, s valószínűleg idén először lépi át a dohánykereskedelemből származó jövedékiadó-bevétel a 10 milliárd eurót. Az évenkénti mérsékelt cigarettaár-emelés azonban a jelek szerint nem befolyásolja jelentősen a fogyasztói magatartást.
És mindez hogy kapcsolódik a vízipipához, kérdezik egyesek. Úgy hogy ha emelkedik mindenhol a dohány ára az a vízipipa dohányokra is kihat, főleg amióta adójegyesek lettek.
