Egyiptom

Afrika északi részén, a Nílus völgyében élt az egyiptomi nép, akinek írott és egyéb emlékeik maradtak ránk óriási tömegben.
Afrika északi részén, a Nílus völgyében élt az egyiptomi nép, akinek írott és egyéb emlékeik maradtak ránk óriási tömegben.

Az írás hazai megismerése (a hieroglifák) lehetővé teszi az emberiség számára az egyiptomiak kultúrájának rögzítését. Kulturális fejlődésének kezdete a Kr.e.5. vagy 4. évezredre nyúlik vissza a Nílus termékeny deltájába.

Az első történeti uralkodó Menes, az uralkodók székhelye. Memphis és ezt a kort a memphisi birodalom korának nevezik. A piramisépítők is Kr.e. 2000 évvel uralkodó tíz dinasztiája kerülnek ki. A középső birodalom kora Kr.e. 2000 körül kezdődik és székhelye Théba.

Ebben az időszakban a sémita nép megszállva tartotta Egyiptomot. Egyiptom dinasztiai között a legtöbbet emlegetett a ramseseké.

Az asszírok támadásainak nem tud ellenállni a legyengített Egyiptom és Assarhaddon harcos asszír uralkodó 700 körül, meghódította Egyiptomot. Egyiptom materiális kultúrájának irányát a Nílus szabályos évenkénti kiöntése határozza meg. Évezredeken át Egyiptom volt az egész világ éléskamrája. A földművelés mellett fejlett a kézművesség, dísztárgyak készítése. Jellemző az Egyiptomiakra: precizitás, hagyományokhoz való ragaszkodás, konzervatizmus.

Az egyiptomi állam felett az istenként tisztelt fáraó uralkodik. Kiváltságos helyzetük van a nőknek, gyakori a testvérek egymásközti házassága.

Az egyiptomi vallásnak három ősi rétege van.
1. a halottkultusz
2. az állattisztelet
3. a fetisizmus
Ez a három sohasem olvadt össze.



Halottkultusz: a primitív népektől maradt fenn, összefügg az animizmussal a második énben való hittel. Bebalzsamozása a holtaknak, vászonszalagokba való göngyölése. A fáraók piramisokat építettek és oda temetkeztek.

Valóságos városok keletkeztek egy-egy ilyen királysír körül, ahol az előkelőek kockaalakú kősírjai terültek el. Ahol a Nap lenyugszik a „szép nyugaton” megnyugszik a lélek is, ott tér meg Osiris birodalmába. A halottkultusz őrizte meg számunkra az egyiptomi magánélet számtalan emlékeit.

Az állattisztelet is a történetelőtti korba nyúlik vissza: primitív népeknél gyakori hatalmas félelmetes állatok kultusza. A termékenység megtestesítője a tehén: az ég istennőjét Hathort Tehénfejjel ábrázolják.
Ré napisten solyomfejjel ábrázolt kígyó.

A fetisizmus nyomát őrzi a legelvontabb egyiptomi istennek Osiris alakja , akit faoszlopos formájában tiszteltek.
További istenek: Hun- Óceán, vizek istene, Keb- földisten, Hut- égisten (Az utóbbi kettő Re napisten gyermekei)

A IV, korszak a százkapujú Théba fővárossal Egyiptom fénykora. Politikai és kulturális szempontból nagy a fellendülés. Híres templomok: karnaki Arnon-templom, a luxori nagytemplom, II. Ramszesz szobra

Legnagyobb a gizehi Nagy piramis (150 m magas)
Az egyiptomi szobrok anyaga a mészkő volt; a fa, a bazalt, kő.
Az egyiptominál is régibb Mezopotámia kultúrája. A legősibb észak-babiloni székhely Akkad volt, később Uk, végül Babilon lett a centrum.

Az ókori Mezopotámia legjelentősebb építészeti emléke az Istar-kapu, amelynek 23,5m magas falait színes-mázas téglák borították. Egyik legnagyobb királyuk Asszurbanipál.
mm