Most egy nagyobb lélegzetvételű cikk következik ezért 4 részre bontottam, íme most az első része.
Ősidők óta ismert, hogy vannak növények, melyeket meggyújtva vagy az izzó növény füstjét beszívva élénkítő, vagy kábító hatást érhetünk el.
A dohányzás a dohánycserjéből készített termékek füstjének elszívását jelenti.
A cigaretta napjaink talán legveszélyesebb, és legtöbb halálos áldozatot követelő legális élvezeti szere (az áldozatok száma Magyarországon évente 28 ezer)
A választ arra a kérdésre, hogy miért dohányoznak az emberek, sokáig kereshetjük és nem biztos, hogy rábukkanunk.
Sajnos sok fiatal először csak csupán nagyzolásból gyújt rá, miközben nincs tisztában azzal, hogy hosszú távon milyen veszélyeknek teszi ki szervezetét, és hogy később, mikor a függőség már kialakult, milyen nehéz lesz leszokni róla.
A dohányzás szorosan összefügg érzelmi életünkkel, dohányzunk, ha bánat ér, ha unatkozunk, vagy éppen a feszültségünket szeretnénk levezetni.
A dohányzás tevékenysége rendkívül hamar beépül mindennapi életünkbe.
Hamar megtapasztalhatják, hogy milyen egyszerű módszer, unaloműzésre, stressz és fáradság oldására, kávéval étkezés utáni teltségérzet csökkentésére, és valószínű, hogy alkohollal együtt egész különleges érzetet hozhat létre.
Ezt a témát abból a szempontból is meg szeretném közelíteni, hogy milyen hatásai vannak a dohányzásnak az emberi szervezetre.
Először is tisztáznunk kell, hogy mi is az a dohánynövény:
A dohány Közép-Amerikából származó egyéves lágyszárú növény.
A dohánynövény gyökérzete mélyre hatoló főgyökér.
Szára egyenes, fiatal korban puha, zöld színű, fedőszőrökkel borított.
A tenyészidő végére kemény, fás lesz.
Magassága fajtától, termesztési viszonyoktól függően 70-250 cm között változik .
A levelek szórt állásúak, ép szélűek.
Alakjuk változatos, fajtára jellemző (szív, tojás, lándzsás).
A levelek felülete gyantaanyagokat és illóolajat tartalmazó mirigyszőrökkel borított.
A dohánynövény piszkosfehéres, rózsaszínes összetett virágzata június végén nyílik.
Termése felnyíló száraz tok, a magvak nagyon aprók, hálózatosan recézettek, tojás alakúak.
A mag csírázóképességét tíz évig is megtartja.
A dohánylevél számos szerves és szervetlen alkotórészt tartalmaz, amelyek a dohány minőségét (íz, illat, zamat, éghetőség) jelentősen befolyásolják.
A kérdés az, hogy tisztában vannak a dohányosok azzal, hogy mi is van a dohánylevélben, a dohányfüstben?
A dohánylevélben az illóolajok és gyanták mellett – legnagyobb jelentőségük a nitrogéntartalmú vegyületeknek és a szénhidrátoknak van. A dohány nitrogéntartalmú vegyületei közül legfontosabbak az alkaloidok. Fő alkaloidja az azotoidok osztályába, a valódi alkaloidok rendjébe, az ornitin családba tartozó: nikotin.
Mellékalkaloidok: nornikotin, anbazin , nikotein.
A nikotin a dohány gyökereiben képződik, majd onnan jut a levelekbe, ahol raktározódik.
A nikotintartalom legkisebb az aljlevelekben és legtöbb a hegylevelekben. Az égő cigarettában közel 4000 vegyület keletkezik a különböző folyamatok során.
A képződő anyagok a füst gázfázisában szén-monoxid, széndioxid, nitrogén-oxid, ammónia, szénhidrogének, alkoholok, aldehidek stb. és víz, oldószerek, nikotin, kátrány, policiklikus aromás szénhidrogének, fémionok, radioaktiv összetevők találhatók.
A cigarettázás során kétféle füstféleség keletkezik: a főfüst (cigaretta szívásakor beszívott füst) és a mellékfüst (a cigaretta szívási szünetében keletkezik és közvetlenül a levegőbe kerül).
A főfüst rendkívül tömény, mely számos biológiailag aktív anyagot tartalmaz.
Nincs még egy ilyen összetételű légköri, fizikokémiai szennyezés, melyet ilyen formában lélegeznénk be!
A nikotin egyike a dohánynövény anyagainak. Képlete: C10H14N2. Levegőn megbarnuló, lúgos kémhatású, erősen csípős ízű olajos folyadék.
A nikotin az alkaloidok közé tartozó szerves vegyület.
A burgonyafélék termelik: sok van a dohányban, kevesebb a paradicsomban és a burgonyában.
A szervezetben aktivál bizonyos sejteket (a nikotinos acetil-kolin receptorral rendelkező sejteket), az így felszabaduló adrenalin pedig növeli a pulzusszámot, a vérnyomást és a vér glükóz-szintjét,
illetve szapora légzést okoz.
Bár a nikotin erős méreg, az öngyilkossági esetektől és a balesetektől eltekintve közvetlen halált ritkán okoz, egyrészt mert a dohánytermékekben található hatóanyag egy része elég,
mielőtt a szervezetbe kerülne, másrészt mert a krónikus fogyasztás hozzászoktat.
Mivel a nikotin növeli az agy dopaminszintjét, fogyasztása súlyos függőséghez vezet.
Egyes tanulmányok szerint a lehetőség a rászokásra erősebb, mint a kokainé és a heroiné.
Miután megtudtuk, hogy mi is az a dohány, és miket tartalmaz, repüljünk vissza az 1492-es évekig és ismerkedjünk meg a dohány történelmével:
(folyt. köv.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése