A vízipipa (wikipédia)

A vízipipát állítólag a pigmeusok Afrikában már jóval Kolumbusz előtt használták. Többféle anyagból készítették, a legelterjedtebb a kókuszdióból készült változat volt, melyre neve is utal: nargilé, mely perzsa és hindi nyelveken a kókuszdió száraz héját jelenti. Afrikában, Kis Ázsiában, Indiában elterjedt. Az arab világban jelenleg is rendkívül népszerű ez a fajta dohányzási forma, míg Európában és az USA-ban is egyre jobban terjed ez a szokás.

Anyaga

A vízipipa több féle anyagból készülhet. Ez függ attól, hogy mikor, hol, ki által készült. Az első narghile-ek növényi anyagokból készültek, melyek nem voltak elég tartósak. Ezután kezdtek elterjedni a fém testű vízipipák. Ilyenkor számos tiszta, csak fémből készült pipát készítettek. Ezek anyaga sárgaréz volt, manapság inkább rozsdamentes acél az alapanyag. Az üveg elterjedésekor kezdték a tartályt lecserélni és ezután már szépen festett, díszített üvegeket használtak a vízipipa tartályának. A díszítések lehettek a fémbe karcolva, ráfestve, faragott fa díszek, szövet és manapság műanyag díszítések.

Szerkezet

Alul lábakon vagy állványon nyugvó öblös, gömbölyű üvegedény. Ez a víztartály. A tartályban 2-3cm mélyre belógó cső a testhez van erősítve. A test felső végén, gumi tömítéses zárással található a kerámia vagy más néven dohánytölcsér. Ez lehet fémből, agyagból, sőt manapság már készítenek üvegből is. Alatta jókora karima, aminek a neve tálca. Feladata az esetleg lehulló hamut, parazsat felfogni. Maga a füst a szánkhoz egy hosszú, általában ruganyos csövön keresztül jut el. Ez régebben szövetből, bőrből, növényi anyagból készült. Manapság műanyag, gumi és fém kombinációját használják.

Elkészítésének hallatlanul sokféle változata van, a kézműves szuvenír típusútól a kövekkel díszített, alkalmasint csodás szépségű, nagyszerűen díszített darabokig.

Működése

Működési elve egyszerű. Amikor beleszívnak a pipába, a tartályban a víz feletti légnyomás csökken. Mivel ez egy 2 végén nyitott rendszert képez (és egyik végénél szívják) így a másik végén kell beáramlani a levegőnek. Ez a rész pedig a kerámia, dohánytartó tölcsér. Ennek a tetején van az izzó szén. A szén felforrósítja a levegőt, ami ezután érintkezik a dohánnyal. A dohány felmelegszik és elkezd izzani. Mivel nedves (cukros, mézes, glicerines vagy aromás melaszba van áztatva), ezért elkezd füstölni, de nem ég el. Ezt követően a füst a fém testen áthalad, ahol lehűl és tisztulni kezd. A víztartályba lévő (vízbe lógó) csövön át a füst a vízzel érintkezve a tartály levegős részébe kerül. Itt tovább hűl és nagyrészt itt tisztul meg a füst. Ezután kerül füst a hosszú szívócsőn keresztül a szájon át a tüdőbe.

Etikett

Az európai pipával ellentétben egy vízipipát egyszerre általában többen szívnak. Vannak kifejezetten ebből a megfontolásból készített, többcsövű pipák, de Magyarországon a boltokban többnyire az egyszemélyes változatokat lehet kapni, bár lehet találni több csöves, illetve forgó, csapágyas pipát. Ezeknek a lényege, hogy a cső továbbadásakor nem tekeredik a pipa testére, hanem a pipával együtt a csonk is elfordul. Aki hagyományos egycsövű pipával rendelkezik, az is körbeadogathatja, a hivatalos etikett szerint azonban mindig lefelé tartva és mindig jobb kézzel. Más források szerint egyáltalán nem szokás direkt módon átadni, csak egyszerűen letenni a csövét.

A vízipipa részei

Dohánytartó tölcsér

Ide kerül a vízipipa dohány vagy egyéb éghető anyag (almahéj, citromhéj is akár). Általában kerámiából készítik, amit mázzal vonnak be, ez segít a hőállóságban és megakadályozza, hogy a dohányból hő hatására kiolvadó melasz beivódjon, és hogy a tölcsérben a dohány ne égjen le. Vannak különleges üvegből, porcelánból vagy akár fémből készült tartók is. Vannak több kivezetésű dohánytartók is, ahol akár 4 kerámia is lehet egyben. Ebbe teszik bele a különböző ízesítésű vízipipadohányokat és aromákat (almahéj, citromhéj). Erre szoktak tenni egy alufóliából sodort gyűrűt, ami megakadályozza azt, hogy a szén közvetlenül érintkezzen a dohánnyal. Ezáltal kisebb az esély arra, hogy megégjen a dohány. Erre általában két-három réteg, tűvel lyukasztott háztartási alufóliát tesznek, vagy a kifejezetten erre a célra szolgáló rácsos, fém széntartó konzolt. Ezután teszik rá az égő faszenet. Ezek fölé szoktak hőtartó sapkát rakni, hogy a légmozgás ne befolyásolja a szén izzásának idejét, illetve hőmérsékletét.

Test

Ezen keresztül jut el a füst a tartályhoz és innen indul a cső, ami a füstöt a szipkában végződve, a szájhoz juttatja. Mindig fémből készítik, és sokszor díszített is. A test lefelé haladó csövének alsó vége jóval a víz szintje alatt végződik a tartályban egy vékonyabb cső formájában. A vízipipa víztartályát kb. 2/3-ig töltik vízzel, hogy a belógó csövet 2-3cm-el lepje el. Ezzel szabályozzák a füst mennyiségét.

Víztartály

Általában üvegből készül, de van fémből és más anyagokból is. Ebben van a víz, amin keresztülhalad a füst, így szűrve azt. Sok színben kapható, és szinte mindig díszített.

Szívócső

Ezen a csövön áramlik a füst a szájhoz. Végére különböző "szipkákat" lehet illeszteni szűrővel, vagy anélkül, a társaságban esetleges fertőzések elkerülése végett. Itt rakódik ki sok, valószínűleg káros anyag a füstből, mosásakor fekete, homokszerű anyag és barnára színeződött víz távozik belőle. Lehet kapni fém, illetve műanyag szívócsövet is.

A vízipipa használata

Először feltöltik a tartályt folyadékkal, ügyelve, nehogy túl sok víz legyen benne. A vízre a látvány kedvéért esetleg pár virágszirmot szórnak, ami nem, vagy alig befolyásolja a füst ízét. Víz helyett néha egyéb folyadékot, például alkoholt (is) töltenek a tartályba.

Az összeszerelés úgy történik, hogy a tartályba betekerik a testet, ellenőrzik a tömítéseket és felhelyezik a szívócsövet és kerámiát. A pipafejbe szétnyomkodott, szétpréselt dohányt vagy egyéb aromát tömnek és lyukacsos alufóliával vagy fém tartókonzollal letakarják.

Ez után izzó szén darabot helyeznek az alufóliára vagy a konzolra. Ezután intenzíven, nem túl nagy, de erős, határozottak szívásokkal felizzítják a dohányt, hogy füst jöjjön a csőből. Ügyelnek arra, hogy a dohány nehogy meggyulladjon, mert az keserű füstöt eredményez és kaparja a torkot. A parazsat folyamatosan életben tartják, alkalmanként cserélik, mert az íz csak így érezhető egyenletesen.

A vízipipát lassan, lehetőleg tüdőből szívják. A füstje teljesen hűvös, hosszú csőrendszerben és vízben megszűrődik, így kevesebb kátrány és egyéb anyag kerül a szervezetbe, mint a hagyományos dohányzásnál. Ebben az adszorpció játszik nagy szerepet, e módon tisztul a füst, miként hosszabb utat tesz meg.

Egészségügyi szempontok

A WHO jelentése

Noha a WHO szerint még nagyon kevés vizsgálati adat áll rendelkezésre a vízipipázás egészségügyi hatásával kapcsolatban, az előzetes kutatási eredmények szerint

• a vízipipázás komoly egészségügyi kockázatot jelentnem biztonságosabb a cigarettázásnál,
• egy tipikus 1 órás vízipipázás 100-200 cigaretta füstjének elszívásával egyenértékű,
• a vízipipa beszívott füstje nagy mennyiségű mérgező anyagot, többek között szénmonoxidot, nehézfémeket és rákkeltő vegyületeket tartalmaz, a dohány hevítéséhez használt anyagok (pl. faszén) tovább növeli az egészségügyi veszélyeket.

Dr. Kamal Chaouachi dohány szakértő véleménye

A fent említett dohány szakértő korunk egyik legelismertebb és tekintélyesebb dohány szakértője a világon ^[, aki vízipipára szakosodott. Igen sokat bírálja a fentebb említett WHO tanulmányt. Az egyik interjúban a következőket mondta: Ezek azok az egyének, akiknek “tudományos bizonyítékai” olyan döntésekhez szolgálnak alapul, amelyek több százmillió ember mindennapi életére vannak hatással. Ezek a TobReg tagok (Teljesen dohány ellenes tagok) 3 évente megtartott Dohányzás vagy Egészség Világkonferencián megtalálhatóak/ott vannak az előadók között. ... Ha dohánytermékekről van szó, a WHO már nem tudományos adatokkal áll elő, csupán egyszerű pletykákkal. Példaként olvashatóak a honlapjukon ehhez hasonló kifejezések: „A kérlelhetetlen kutatások nem hagynak kételkedni valót.” Nyilvánvalóan, a szerepe ennek a beszámoló stílusnak az, hogy az olvasó megkérdőjelezhetetlenül elhiggye, hogy a neki arany tálcán felajánlott „tudomány”, hivatásos szakértők kezéből való. Csak úgy mint Connolly a WHO egyik beszámolójában, ahol kijelentette, hogy minden dohányzási forma ugyanolyan mértékben veszélyes - halálos, hogy még pontosabbak legyünk. Ez egy ostobaság! Egy nedves tubák, mint a svéd, - kiemelkedő nemzetközi szakértők szerint - sok esetben ajánlott használatra mivel ezeknek nagyon alacsony a rákkeltő anyag tartalma. Egy terjedelmes kárcsökkentő perspektívában, a használata támogatott kellene hogy legyen, különösen Ázsiában és Afrikában. Mi ezt csináltuk a vízipipa és a tüdőrák kapcsolatát vizsgáló tanulmányaink alatt.

Dr. Kamal Chaouachi (ejtsd: Sha-wa-shi) munkássága ami a vízipipával kapcsolatos:

• A WHO vízipipáról készült szakértői elemzésének kritikája (2006)
• A világ első etiológiai tanulmánya a vízipipázásról, és rákról (2007, 2008) (etiológia: okok és eredetek tudománya)
• A vízipipa radiológiai veszélye (2008)
• egy 60 oldalas tetralógia a vízipipázásról és az egészségről (2005, 2006)
• egy mély, kritikus vizsgálat a passzív vízipipázásról (2009)

Chaouachi szerint nem lehet a WHO feltételezéseire alapozva kijelenteni, hogy a vízipipa károsabb a cigarettánál. Mint dohányzási forma a vízipipa is káros, azonban szerinte a cigaretta 10x károsabb a vízipipánál. Véleménye szerint a beszívott vízipipa-füst kémiai összetevőire vonatkozó tudományos vizsgálat a mai napig sincs, ezeknek a tudományos mérése megközelítőleg 1,2 millió dollárba kerülne a komolyabb vegyi anyagoknál.

Érvek a vízipipa mellett a cigarettával szemben

• Nem óránként vízipipázik az ember, hanem általában hetente egyszer-kétszer, így ugyanakkora füstmennyiségről van szó mint egy normál cigarettázó esetében. Továbbá így a szervezetből van ideje kiürülnie a nikotinnak és egyéb anyagoknak, nem folyamatos a bevitel.
• A cigaretta filtere rosszabb szűrési tulajdonságokkal rendelkezik mint a víz.
• A vízipipa füstje kellemes illatú, miközben a cigaretta kifejezetten büdös és sokakat zavaró.
• A vízipipa füst illata egyszerű szellőztetéssel eltávolítható a helyiségből, míg a cigaretta szagát minden textil anyag megfogja.
• A vízipipa füstje csak akkor tartalmaz kis mennyiségben kátrányt, ha a dohány már teljesen elég, elszenesedik.
• A vízipipa tartalmaz nikotint, azonban a többi káros anyag mennyisége kevesebb a víz szűrése miatt.

Miért szűr jobban a víz, mint a cigaretta filter?

Füstszűrő alapanyagként jelenleg legnagyobb mennyiségben cellulóz-acetátot használnak, de jelentős mennyiségben alkalmaznak kreppelt papírt is. Bár a papírszűrő a füst részecskefázisát jobban szűri, mint a cellulóz-acetát, számos hátránya van. E két anyagon kívül – kisebb mértékben ugyan – alkalmaznak még különböző adalékanyagokat is. Ezek elsősorban a szelektív szűrést biztosító adszorbensek és abszorbensek. Azonban ezeknek a kialakítása hiába olyan, hogy viszonylag nagy felületen érintkeznek a füsttel, még így is jóval kisebb, mint amekkora felületen a vízipipa részeivel, illetve közben még egy jó oldószerrel, a vízzel is érintkezik. A vízipipánál a füst keresztül halad fém anyagú testen, a vizet tartalmazó üvegtartályon és a műanyag szívócsövön. Ennek a három résznek az együttes hossza egy átlagos vízipipánál közel két méter.