Pár szót az El Basha dohányról. A Nakhla egyik al márkája ezért van a Nakhla logója rajta. A csomagolása szerintem hozza a Nakhla formáját. Külsőfólia van rajta, valamint a dobozon belül is két fólia található, egy amiben a dohány van és még egy amiben ez a csomagolás van. Kék színű dobozban van, amin található egy minősítő érme (International Gold Medal Quality), magyarul Nemzetközi Arany Medál minősítést jelent. Talán nem árulok el nagy titkot, ha elmondom, hogy ennek a dohánynak (hagyományos értelemben) az ég világon semmi köze likőrökhöz. Elsőre ánizsos medvecukros likőr illata van. Beletellett vagy 5 percbe, mire rájöttem, hogy ez a görögök hagyományos nemzeti itala, az Ouzo. Aki ivott már ilyet, esetleg nyaralt már a görög partvidéken, annak mindenképpen ki kell próbálnia.
Nem tudom eldönteni az illatáról, hogy milyen lehet az íze. A dohányról csak annyit, hogy átlagos daraboltságú, vannak benne nagyobbra aprított darabkák, valamint nem olyan nedves mint a Waha. Nakhla dohány ellenére, és annak ellenére, hogy nem szeretem az ilyen édeskés dohányokat a Basha Licorice egy nagyon finom és különleges dohány. Az íze az olyan mint ha medvecukros likőrt innék, a szám szélén éreztem ezt az ízt. Második tömésre már undorodtam ettől a tömény édes íztől. Aki szereti ezeket annak ajánlom: aki szereti az ánizst, a medvecukrot, az édesgyökeret és az ouzo-t. Füst terén elég jókat vele alkotni. Egy darab 40mm-es Three Kings szénnel ki lehet csalogatni vele elég sok füstöt. Én nem mondom rá hogy ez a dohány a kedvencem lesz, de egy próbát megér. Bár nagyon édes. Elhatároztam magam, hogy ezt a dohányt csak kizárólagosan keverésre fogom használni.
